A klímaváltozás közepén nem árt feltennünk a kérdést mindenről, ami elénk kerül: mennyire befolyásolja ez a tevékenységünk az üvegházhatású gázok kibocsátását?
Azt gondolnánk legyintve, hogy az egész napos netezés önmagában egy eléggé környezetbarát tevékenység. Egyre kisebb fogyasztású processzorokon dolgozunk, az adatközpontok pedig egyre több helyen működnek részben vagy egészben megújuló energiaforrásokkal.
Persze a hangsúly itt a mennyiségen van. Amíg csak kattintgatunk, nem sok minden történik, gondolnánk, de a helyzet az, hogy sokat kattintgatunk, és mindenki kattintgat. A Despacito 2018-as rekord nézettsége, 5 milliárd megtekintés ugyanannyi energiát fogyasztott el ezáltal, mint 40 ezer amerikai háztartás egy év alatt.
Egyetlen klip lejátszása is 6-8 adatközpontot mozgósít világszerte. Emiatt ezek a központok ma az energiafelhasználás 2 százalékáért felelősek, ez a szám 2030-ra 8% lehet. Ennek az energiafogyasztásnak csak egy részét jelentik maguk a szerverek, nyilván hatalmas részt kér magának ebben a hűtés. A felhőszolgáltatásokkal, kriptovalutával, IoT elterjedéssel pedig a szerverek dolga még több és több lesz. És akkor nem említettük az 5G-t, a videófelbontás növekedését.
Hány adatközpont van a világban? Körülbelül 8-9 millió. Csak az USA-ban található 3 millió, vagyis minden száz emberre jut egy. És noha az Apple már az adatközpontjait 100%-ban megújuló energiával látja el, az Amazon Loudoun County-i adatközpontjai 12%-ban, a Google-éi 4%-ban követik csak ezt a példát. Mondjuk, tegyük hozzá, az Apple is sok esetben Amazonnál bérel szerverkapacitást.
Mégis mennyire szennyező egy megabájt adat?
Nyilván nagyban függ attól, hol, min keresztül megy a forgalom, de egy 2018-as jelentés szerint egy megabájtnyi email 20 gramm CO2-t juttat a levegőbe. 20 email naponta, egy éven át megfelel egy autó 1000 kilométeres utazásának. Egy átlagos internethasználó böngészés közben egy év alatt egy 1400 kilométeres autóutat “pöfékel el”. De a sima Google-keresés is rengeteget emészt: állítólag az internet karbon-lábnyomának 40%-ért felelős az ott lefuttatott napi 3,5 milliárd keresés.
Másrészt a folyamatot, amíg az adat a központokból a gépünkre kerül, más tényezők is kísérik. Például az elektromos áramigény miatt sok helyen igénybe vesszük az energiaellátó berendezéseket, sok helyen pedig a mai napig SF6, kén-hexafluorid gázzal szigetelt kapcsolószekrényekkel oldják meg a csatlakozást. Ez a gáz 23.500-szor inkább melegíti a Földet, mint a szén-dioxid, miközben legalább ezer évig a légkörben marad.
És még sorolhatnánk a sort, hogy milyen járulékos szennyezéssel jár az adat.
Mi a RackForestnél természetesen figyelünk a karbon-kibocsátásra. Jelentős a blade jellegű szerverek, alacsony fogyasztású megoldások használata a termeinkben, a szervereket pedig sokszor külső levegős hűtéssel tesszük megfelelő hőmérsékletűvé. Csak akkor fagyasztunk, ha tényleg számít. Tanácsainkkal pedig igyekszünk segíteni mindenkinek, hogy a számára leginkább megfelelő megoldást válassza, és ne pörgessen feleslegesen egy erőművet, ha elég számára a VPS vagy egy kisebb szerver.
