Elég ritkán fordul elő, hogy az amerikai elnök ellen alkotmányos vádeljárás indul, és még ritkább, hogy az elnök illegitimnek tartja az eljárást, és megtagadja az együttműködést. Főleg, hogy a bizonyítékot jelentő dokumentumok egy olyan szerveren foglalnak helyet, amihez rajta kívül elég kevés embernek van hozzáférése. De vajon mit tud tenni az elnök ezekkel a fájlokkal?
A 2016-os amerikai elnökválasztás a szerverek harca volt, ezt már akkor is megírtuk, és több csata az online térben dőlt el. Most újra egy szerver került előtérbe: Donald Trump telefonbeszélgetésének leiratát ugyanis fehér házi döntéshozók egy igencsak érzékeny információk tárolására alkalmas helyre másolták fel, zárták el gyakorlatilag a saját munkatársaik elől is. És a bíróság most ezeket a beszélgetéseket szeretné megvizsgálni.
Minket pedig érdekelt, hogy ezek a szerverek hogyan kapcsolódnak a hálózathoz, milyen biztonságot nyújtanak, és főleg azt, hogy mit tehet velük az elnök maga. Úgyhogy utánanéztünk.
A Nemzetbiztonsági Tanácsnak feladata, hogy a “legtöbb” elnöki telefonbeszélgetést vagy videóhívást lejegyzeteljék egy úgynevezett TNet rendszeren keresztül. Ez egy top secret biztonsági szintű számítógépes hálózat, ami egy szintén top secret szintű, tágabb hálózathoz csatlakozik, a JWICS-hez, amit más vezetők is használhatnak sokféle célból.
Több fehér házbeli informátortól szereztek nyilatkozatokat az újságírók, amikből kiderül, hogy a beszélgetést egy voice-to-text program teszi át szöveggé élőben, ezt a folyamatot pedig egy, a jegyzetelésért felelős személy ellenőrzi, javítgatja, ahol szükséges. Ezt a nyers jegyzetet aztán elküldik egy olyan nemzetbiztonsági munkatársnak, akinek több rálátása van az elhangzott nevekre, információkra, ő is átnézi, javítja. A folyamat végén egy szakértő kapja meg a végleges leiratot.
Ezek a beszélgetés-leiratok általában a TNeten belül maradnak. Itt is működik természetesen jogosultság-beállítás és minden fájlokkal kapcsolatos tevékenységet logolnak, tehát látszik, ki hozott létre, ki nyitott meg egy fájlt, mikor nyomtatták, mikor módosították. Egy-egy ilyen fájlfeltöltésnél a feltöltő mindig beállítja, ki férhet hozzá az adott dokumentumhoz. Beállíthat csoportokat is.
Az ennél érzékenyebb fájlokat egy top secretnél magasabb titkosítású rendszerbe töltik fel, ezt NICE-nak (N.S.C. Intelligence Collaboration Environment) nevezik. Erről nyilvánvaló okokból nem tudni sok konkrétumot, de az elnöki beszédet jelentő ügynök szerint ez egy “különálló rendszer”. Egy másik forrás úgy próbálja közelebb hozni a létezését az újságíróknak, hogy képzeljék el úgy, mint “a TNet egy aldomain-je”, ami kissé képzavaros.
A NICE a top secret feletti, kódszavas védelemmel ellátott, és az ide helyezett dokumentumok hozzáférése sokkal szűkösebb, és egyesével lehet hozzáférést adni a fájlokhoz a munkatársaknak, nincs csoportos meghívás. Eleve a Nemzetbiztonsági Tanács tagjainak csupán 20 százaléka NICE felhasználó, és olyan állításokkal is találkoztunk, miszerint ez a hálózat nem kapcsolódik egyáltalán az internetre. A felhasználók egy zárt hálózaton érik el, kizárólag a munkaállomásukról, egy gépről, egy VPN kapcsolaton keresztül.
Egy korábbi nemzetbiztonsági dolgozó elmondta, hogy kizárólag egyetlen gépről érhették el a rendszert, és ha használták, soha nem vihettek magukkal oda más dokumentumot.
Tehát a rendszer nem elérhető a Fehér Házon kívülről, de ami még érdekesebb, hogy maga az elnök sem férhet hozzá a beszámolók szerint. Utasíthat embereket, akik hozzáférnek, de önállóan nem mászhat fel a hálózatra, és nem tud kárt okozni a fájlokban. Valójában még azt sem tudja, hogy hol van a szerver fizikailag, és ha egy ilyen kérdést megeresztene bármelyik IT-s kollégának, az nagyon felgyorsítaná az ellene irányuló folyamatot.
A bíróság felszólította egyébként a Fehér Ház összes dolgozóját, hogy őrizzék meg a nyomozáshoz az elnök összes beszélgetését külföldi vezetőkkel. A bíró utasítása azért érdekes, mert ezeket egyébként sem semmisíthetné meg senki, most csupán egy figyelmeztetéssel ér fel ez: aki hagyja, hogy akár a TNet, akár a NICE rendszerben lévő leiratok sérüljenek vagy módosuljanak, az valószínűleg bűncselekmény miatt állhat bíróság elé.
Szóval az a tény, hogy jelenleg néhány ember férhet csak hozzá az elnöki telefonbeszélgetésekhez, nem jelent sokat. Hacsak azt nem, hogy az információk nagy biztonságban vannak, hiszen nyilvánvalóan megfelelően védett a NICE szerver mindenféle beavatkozás ellen, és akik tudnának tenni valamit az ott tárolt fájlok eltüntetése érdekében, úgy állnak bíróság elé a tettükért, hogy nem védi őket az a tény, hogy mondjuk az Egyesült Államok elnökei.
Az elnök egyelőre nem akar együttműködni, de lesz egy pont, ahol nem tudja tartani a védőállásait, és a beosztottai kénytelenek lesznek kiszolgáltatni az adatokat a nyomozáshoz.
