Aki jártas a globális környezetvédelmi politikában, az tudja, hogy egy igen jelentős tényező szól bele abba, mit nevezünk környezettudatosságnak, és hogyan tudjuk megvédeni a bolygónkat a túlzott károsanyag-kibocsátástól, és a globális felmelegedéstől.
Ez az új tényező a szerverek. A szerverfarmok.
Ez nemcsak azt jelenti, hogy sokat fogyasztanak, ezért jelentős hatással vannak a fent említett folyamatokra. Azt is jelenti, hogy képesek önmagukban előidézni a hatékony környezetvédelmet, beindíthatják azokat a folyamatokat, aminek a végén tényleg képesek leszünk csökkenteni a terhelést.
Posztsorozatunkban ezt a kérdést járjuk körbe, választ keresve arra, hogyan lehetséges ez. És persze feltesszük a kérdést: tényleg a szerverek mentik meg a világot? Ahhoz, hogy választ keressünk, meg kell ismernünk a piacot. Miről, kikről beszélünk akkor, amikor azt mondjuk: “szerverpiac”?
Ha nyomozásba fogunk, az első név, ami jó kezdésnek tűnik: az Intel. Az Intel a szerverchipek piacán egy masszívnak mondható 97-99 százalékos piaci részesedést tud magának, tehát jó közelítés, ha megvizsgáljuk az ügyfeleit. Ebben néhány évvel ezelőtt óriási változás történt.
2008-ban ugyanis három cég több szerver chipet vásárolt fel, mint mindenki más a piacon. A HP, a Dell, és az IBM az Intel kifejezetten szerverekbe szánt processzoraiból származó bevételeinek 75 százalékát adta.
Négy évvel később a piac teljesen megváltozott. Akkorra már nem három, de összesen 8 ügyfél osztotta szét maga között a fenti bevétel háromnegyedét. És a legmeglepőbb: ezek közül legalább az egyik nem is árult szervert – saját magának vásárolt. A Google valahol az ötödik hely környékén volt a legnagyobb megrendelők között, árulta el Diane Bryant, az Intel egyik vezetője.
És néhány év alatt a közösségi vagy felhő alapú szolgáltatást kínáló cégek olyan szerverparkokat kezdtek építeni, hogy viszonteladókra már nem is volt szükség. A helyzet pedig odáig fokozódott, hogy néhány cég, saját maga számára ma már olyan mennyiségű szervert vásárol évente, hogy teljesen meghatározták a piac képét. A Google mellett az Amazon, a Facebook, az Apple is rajta vannak a listán. Ők kezdték el diktálni a tempót, két okból is:
– Meghatározzák a szerverchipek fejlesztésének irányát. Ma már nélkülözhetetlen, hogy egy gép ne csak alkalmas legyen a feladatára, de éppen arra legyen alkalmas. Már nem elég, hogy az Intel különféle processzorok sorait tolja ki a palettára, igény van specializált feladatokra alkalmas, dedikált áramkörökre, amik egy-egy feladatot gyorsabban, hatékonyabban oldalak meg. A fejlesztés hónapokig tart egy Xeon processzor esetében, de a felhő alapú szolgáltatásokat kínáló cégeknek megéri várni, hiszen jobb szolgáltatást, alacsonyabb fogyasztást kínálhatnak.A legfrissebb adatok szerint az előző negyedévben az Intel eladott szerverprocesszorainak 40 százaléka volt egyedi tervezésű és kivitelezésű. Ez tehát nem hobbi: az Intel pedig erre reagálva olyan chipeket készít, amik egyszerre alkalmasak specifikus alkalmazások, feladatok futtatására, de egyúttal kellően dinamikusak ahhoz, hogy a változó igényeket is le tudják követni. Tavaly megvásárolták az Alterát, ami az FPGA (field programmable gate array) áramköröket gyárt, pontosan olyanokat, amikre az egyéni igényű vevőknek szüksége van.
– Ezek a cégek egy jelentéktelennek tűnő módosítással dollármilliókat nyerhetnek vagy veszíthetnek az energiaszámlán, az alacsony energiafogyasztás égető kérdéssé vált, mindenki másnál nagyobb szükségük van tehát az energiahatékonyság maximalizálására. Ezzel pedig az iparágban egyedülálló technológiákat alkalmaznak, és még egy fontos dolgot:
igyekeznek az energiát saját, zöld, megújuló energiaforrásokból, erőművekből megoldani.
Az Apple ebből a szempontból különös utat járt be. Sokáig a Greenpeace egyik legfontosabb célpontjai voltak, egyrészt a sok millió legyártott készülékbe épített fémek és műanyag környezeti terhelése, másrészt az adatközpontok egyre növekvő száma miatt. Aztán 2013-ban megváltozott minden: a cég bejelentette, hogy minden adatközpontja esetében átállt a megújuló energia használatára. “1700 megawatt szél- és napenergia szerte az országban: ez egy olyan cégre utal, aki nagyon is támogatja a megújuló energiát” – ismerte el a Greenpeace.
2016-ra messze a legjobbra értékelt cég lett ebből a szempontból: rajzolni sem lehetne elkötelezettebb vállalatot.
De a fenti táblázatból kiolvasható más is: trend lett a fenntartható energiaforrások kialakítása, egyfajta verseny alakult ki abban, hogy ki milyen tempóban valósítja ezt meg. Egy olyan ideális állapot alakult ki, ami a változást valóban elhozhatja: adott több, néhány kézben összpontosuló, energiazabáló adatközpont, amik a hőn kívül rengeteg profitot is termelnek. Annyit, hogy érdemes megfontolni, hogy ennek egy részét tényleg energiaszámlák kifizetésére fordítsák-e, vagy esetleg a rendszertől való függetlenítésre, hogy kinyújtsák a kezüket a naponta sok gigawatt energia lehalászására.
Kinyújtották.
Ezért lehetnek ezek a vállalatok, amik megváltoztatják az energiához való viszonyunkat. Ők nagyfogyasztók, akiknek elemi érdeke lett a megújuló energia használata. Befektetnek a területbe, ami fejlődik, alacsonyabb árakat kínál, és a szemlélettel együtt az anyagi érdek is egyre inkább gyűrűzik le a kisebb fogyasztók felé. Amíg nincs gazdasági nyomás alatt egy cég, hogy egy ilyen horderejű lépést tegyen, addig minden környezettudatosság csak a papíron létezik.
Ha valaki a papírról eljuttatja ezt a kérdést a megvalósításig, akkor az adatközpontokat üzemeltetők lesznek azok.
A Rackforestnél mindent megteszünk azért, hogy a kívánt teljesítményhez képest a legmagasabb energiahatékonyságú, alacsony fogyasztású szervereket használjuk. A legújabb technológiákat és kutatásokat alkalmazzuk a most épülő termünk hűtésére és ellátására.
