Nemrég ért véget az SC15 konferencia az egyesült államokbeli Austinban, ahol a szuperszámítógépek, a HPC (high performance computing) a téma, és az iparág képviselői megvitatták, hol tartanak most, és mi várható a jövőben. Több mint 10 ezer kutató és érdeklődő vett részt az idei konferencián.
Arra gondolnánk, hogy a rendezvényen a gigaflopsokban, teraflopsokban – vagy mára már inkább exaflopsokban – gondolkozó, a számítási teljesítményhez mint egy elvont fogalomhoz közelítő látásmóddal találkozunk. Esetleg a grafikus gyorsítók szerepéről, SSD technológiákról, új architektúrákról a szerverek számára. És egyébként ez is volt a jellemző korábban, most azonban ilyen videókkal promózták az eseményt:
A HPC több, mint számítási teljesítmény, állítják a videók, és példaként felhozzák a népszerű területeket, ahol a szuperszámítógépek teljesítményét kiválóan lehet használni. A segítségével ugyanis egyre inkább háttérbe szorulnak a valós kísérletek, és egyre komolyabb eredményeket mutatnak fel a modellek, legyen szó bármilyen komplex rendszerről, egy-egy új repülőgép megalkotásához szükséges szélcsatornás tesztek számától egészen a klímaváltozás enyhítésére tett elméleti kísérletek teszteléséig. És akkor nem is említettük a mindennapi használatot, a hangalapú keresés, a Big Data-elemzés, arcfelismerés lehetőségeiről, ha a népszerű Google és Facebook szolgáltatásokat vizsgáljuk.
A lebegőpontos számítások annyira emberi arcot kaptak, amennyire a 2000-es években csak sci-fikben találkozhattunk.
Persze a háttérben továbbra is a nyers számok harca a döntő, és az Egyesült Államok nyakára jelenleg Kína mászik egyre erőteljesebben: a leggyorsabb 500 számítógép listáján már csak 233 amerikai gép található, míg ez a szám egy évvel korábban 265 volt. A cél pedig az első exaflops sebességű szuperszámítógép létrehozása, aminek a 2020-as elérésére a kínaiak és az amerikaiak is ígéretet tettek, reálisan azonban csak 2023-2025 lehet a befutó.
Mindezt nyilván úgy, hogy ne kelljen atomerőművet építeni mellé, és a gyártási költség is az “észszerű” pár százmillió dolláros határon belül maradjon.
A konferenciáról, az ott elhangzott érdekességekről mi is beszámolunk. Addig is érdemes átlapozni az SC korábbi rendezvényeinek témaköreit, egészen 1988-ig visszanézhetőek az elhangzott állítások, beszédek. Az első Supercomputing rendezvényen például a Horizon skálázható, osztott memóriás architektúra volt az egyik téma, amiben több száz azonos processzor dolgozott, egyenként néhány százmillió FLOPS teljesítménnyel, a rendszert összesen 100 milliárd FLOPS-ra felhúzva.
Csak összehasonlításképp: az Xbox One videoprocesszora 1311 gigaflops teljesítményre képes, a fenti érték több mint százszorosára. A világ leggyorsabb számítógépe, a kínai Tianhe-2 másodpercenként 33 petaflopsos számításra képes. Az 33-szor 10 a tizenötödiken. Az USA leggyorsabb gépe, a Titan 17 petaflopsot tud.
forrás:
