Ezekben a napokban dől el, mennyit ér az ARM a szerverpiacon

Ha mostanáig kérdeztek minket, a szerverprocesszorokról két dolgot biztosan el tudtunk mondani. Az egyik, hogy többnyire x86 alapokra épülnek, a másik, hogy általában ez van rájuk írva: Intel. Hogy számszerűsítsük: az IDC becslései szerint a 2013-ban eladott 2,3 millió szerver chipből 2,2 millió épült x86 architektúrára, és a teljes mennyiség több mint 90 százalékát vitte el a legnagyobb chipgyártó.

A másik, törpévé zsugorodott óriás ugye az AMD volt, ők sikeresen lenullázták magukat az évek során. 2007-ben még a szerverpiac 15 százalékát vitték, ma már csak ennek töredékét tudják magukénak, és az is folyik ki a kezükből. Mostanáig egyedül ők ketten jöhettek szóba, ha szervercsipekről volt szó, a piac azonban egy varázsszótól megváltozott.

Ez pedig így hangzott: 64 bites ARM. Alig észrevehető fogyasztás egyre nagyobb teljesítmény mellett.

Egy csomóan beugrottak ebbe a hajóba. Hirtelen sokan is lettek: megjelent a Texas Instruments, a Qualcomm, a Samsung, az nVidia. Mindenki szerverchipet akart fejleszteni, mert egy kialakulófélben lévő piacon az elején lehet nagyot harapni, utána már csak azt kell megakadályozni, hogy kiénekeljék a sajtot a szánkból. ARM-lázban égett mindenki, és már látták maguk előtt a hatalmas szerverfarmokat, amik fogyasztása és hűtési igénye minimális, miközben a mikroszerverek teljesítményével dogozzák fel az utasításokat.

A jelek is biztatóak voltak: a mobileszközök piacának robbanásszerű növekedése rengeteg fejlesztői energiát vonzott magához, és pár év alatt fantasztikus dolgokat értek el. Az évről évre mért teljesítménynövekedés olyan mértékű a mai napig, hogy komolyan úgy tűnik, az ARM processzorok nemsokára elérik az Intel alacsony fogyasztású termékeinek képességeit. Tavaly szeptemberben aztán az Apple mindenki meglepetésére 64 bites ARM-ot tett az iPhone-jába, amire mindenki azt kérdezte magától: abba meg minek?

Hiszen mi azon dolgozunk, hogy a szerverekbe megjelenjen a 64 bites ARM, hogy végre kiemelkedjen a mobiltelefonok világából a platform, és elterjedjen az adatközpontokban, erre most egy mobilba építik? – kérdezhették maguktól mondjuk az AMD-nél, kisebb szívrohamot kapva. “A 64 bites utasításkészlet tökéletes alkalom lett volna, hogy megkülönböztessük a szerverekbe szánt ajánlatot a szelfiző tömegek kézikütyüitől, erre tessék”.

Ennek ellenére a kerék forgott tovább, folytak a dollármilliók az R&D-ben mindenhol. Csukott ajtók mögött, a leghátul elhelyezett kísérleti termékeket készítő szobákban próbálgatták, hogyan is lesz ez jó, és kinek. Nem sokáig: az ARM processzortervezés úttörőjeként számon tartott Calxeda tavaly decemberben leállt, az nVidia és a Samsung pedig idén júliusban hivatalosan is bejelentette, hogy feladják, és nem fejlesztenek ilyen chipeket egyelőre, máshová fókuszálják a figyelmüket.

Az AMD nem engedhette meg magának a luxust, hiszen az x86 architektúrában csúfosat bukott, egykori hatalmasságnak nem volt semmi más a kezében. A pletykák arról szóltak, hogy hibrid processzorokkal is kísérleteznek, és az x86 mellé egy ARM magot is beépíthető megoldásról álmodoznak, amivel a Windows PC piacra is betörhetnek, és ez a megoldás végre helyzeti előnybe hozza őket. Izgalmas feltételezés, de egyelőre nem látunk belőle semmit: az AMD nemrég, július végén mutatta be az első 64 bites gyermeket, az ARM Cortex-A57 alapú Seattle-t, amiről január óta beszélnek.

De végre itt van. Végre megfogható, beépíthető, izzítható. Most dől el a fogadtatás, ez az első olyan termék, aminek a fogyásából következtetni lehet a következő évekre. A számszerűsíthető lelkesedés mértékére.

A Dell igazgatója a napokban egy eléggé lehangoló kommenttel üdvözölte a hírt: szerinte az ARM alapú szerverek jövője azon is eldőlhet, hogy a processzorok késnek, és a piacra dobás ideje eltolódik. Nem tervezhető, kiszámíthatatlan a terület, ami nem tesz jót az üzletnek. Nem elég, hogy bizalmatlanok vagyunk a technológia iránt, még ebben a bizalmatlanságban sem hihetünk eléggé.

A kérdés nem az, hogy szerverekbe való-e az ARM, vagy nem. Oda fog kerülni, ez nem vitás, előbb vagy utóbb. A kérdés az, hogy vajon korai-e még ezt erőltetni, vagy már itt az ideje, 2014-ben?

2012-ben a SeaMicro nevű cég készített ARM szervereket a Mozilla számára. Nem használták. Korai volt? Mindenképpen.

2013-ban egy rakás cég ugrott rá az ARM szerverek gondolatára, aztán gyorsan meggondolták magukat. Korai volt? Feltétlenül.

2014-ben az AMD kiadta az első 64 bites ARM szerverprocesszort, és láthatóan minden erejével próbál megkapaszkodni ezen a platformon, és nem engedni. Kétségbeesett? Picit. Korai? Még nem tudjuk, de azt sejtjük, hogy igen.

2015 ad majd választ. Az biztos, hogy miközben ez a felelet az AMD sorsát végképp eldönti, az ARM vállvonogatással veheti tudomásul. Nekik mindegy, számukra ott vannak a mobileszközök, amik a következő öt évben ellátják őket munkával.

Forrás:
www.pcmag.com
www.pcmag.com
www.pcworld.com
www.fool.com
www.fool.com
www.blog.wsj.com

server hosting