A Facebook különc adatközpontjai

864 millió aktív látogató egy nap. Adatok petabájtjait olvassák vagy töltik fel, ezeket adatközpontok hadserege dolgozza fel. A cég már felvett építészeket csak azért, hogy azok olyan adatközpontokat tervezzenek, amiket könnyű összerakni. Mint egy Ikea bútort: gyorsabban, olcsóbban, hatékonyabban.

A Facebook olyan méretekben gondolkozik, aminél nagyobban legfeljebb a Google képes.

Érthető, hogy ilyen méretekben egész mások a szabályok. Egyetlen kis változónak a legjelentéktelenebb eltérése a képletben hatalmas veszteségeket, megbízhatatlan működést okozhat.

Van egy csapat a cégen belül, akik ezt nem hagyják. Ők a Hardware Engineering team, Matt Corddry vezetésével. A Gizmodo nemrég megszólaltatta a mérnökök vezetőjét, amiből izgalmas dolgok derültek ki.

Főleg azért, mert a Facebook már nem nagyon vásárol kereskedelmi forgalomban kapható hardverelemeket, a networking eszközöket pedig open source módszerrel fejlesztik. Matt Corddry csapatának viszont rendelkezésre áll minden, hogy nörd Frankensteinként akár a géptermek Victorát is létrehozzák. Fémmegmunkáló gépek, 3D nyomtatók és végtelen mennyiségű balsafa a különféle modellek kifaragásához. Ezekkel hárítják el a géptermekben tapasztalható kis vagy nagy problémákat, amik sokba kerülhetnek egy ilyen méret esetén.

Néhány egyszerű példa: amikor egy rack túl magasan volt, hogy a technikus kényelmesen elérje, terveztek egy spéci forgópántos megoldást, amivel a rack kifordult, és máris kényelmesen lehetett cserélni a merevlemezeket.

Amikor a Facebook iOS alkalmazását készítették és tesztelték, több ezer Mac minit kellett minél kisebb helyre betárazni – ilyen probléma azért ritkán adódik a vadonban. Ők megoldották.

Ezekből is látszik, hogy Corddry emberei nem elefántcsonttoronyban ülnek, ahonnan küldözgetik le a terveket. Sőt, kötelező számukra a karbantartási munkákban is besegíteni, sőt felülvizsgálni a beszállítói hálózatot, és összedolgozni a szoftvermérnökökkel. Ők a Facebooknál együtt dolgozhatnak, hiszen nem akkor akarjuk látni a két csapat munkájának kompatibilitását, amikor a végén összeütjük a hard és a soft részt – állítja a vezető.

Jó példa a különcségre a hatalmas Blu-Ray tornyok. A Facebookon tárolt képek nagy részét ugyanis optikai meghajtókon tárolják, és automata robotkar olvassa be a megfelelő információt a megfelelő diszkről. Persze ez nem az összes képre igaz. A Facebook forgalmának 80 százaléka a site-on található fotók 8 százalékával kapcsolatban érkezik. Így kettébontották a fotókat: a gyakran látogatott 8 százalék a “hot”, az alig-alig lekért fotók a “cold” kategóriába estek. És itt jött a kérdés: miért tároljanak relatíve drágán, hűtésigényes megoldással olyan tartalmakat, amiket évente egyszer kell elérni? Kellett egy alternatív megoldás ennek a kábé 200 milliárd képnek, a merevlemezes rackek helyett.

Adná magát a mágnesszalag, a máig kitartó, már-már ősi technológia, de Corddry irtózott az ötlettől. Ehelyett rámutatott a Blu-Rayre: a lemez ellenálló a hővel és a páratartalommal szemben, olcsó, kevesebb hőt termel a használata, és akár 50 évig tárolja az adatokat. Egy két méter magas szekrénybe pedig összesen 17.280 darab lemez fér: ez egyrétegű diszk esetén kábé 430 terabájnyi adatot jelent.

Vagy vegyük az akkumulátorokat: általánosan elfogadott, hogy a lítium-ion akksik alkalmazása a géptermekbe drágább, mint a hagyományos, hétköznapi autókból ellesett megoldások. De nem a Facebooknál. Ők átálltak az elektromos autókban használatos kisebb, könnyebb lítium-ionra, és végeredményben ez lett az olcsóbb. Nem kellett ugyanis külön sok-sok masszív, hatalmas tároló és más infrastruktúra, ami a savas akkumulátoroknál szükséges plusz volt.

Ha tehát húsz év múlva keresed a mostani profilképedet a Facebookon, jusson eszedbe, hogy ezek a srácok dolgoztak a háttérben, hogy még mindig ott legyen. Még ha akkor már nem is Blu-Rayről olvassák be neked a biteket.

Forrás:
http://gizmodo.com/

Felhasznált képek:
https://www.facebook.com/PrinevilleDataCenter
https://www.facebook.com/LuleaDataCenter