Az előző posztban arról beszéltünk, hogy ha valaki képes lehet elterjeszteni a megújuló energiák használatát világszerte, akkor az adatközpontok tulajdonosai lesznek azok. Az olyan cégek, mint az Amazon, az Apple vagy a Google ténylegesen tehetnek azért, hogy megváltozzon az energiapiaci kép, és ez már nem csak presztízs, hanem kőkemény gazdasági érdek.
Érdemes megfigyelni azokat a sokszor apró lépéseket, amikkel egy-egy szerverfarmot üzemeltető vállalat eléri ezt a célt. Ezek az apró lépések, okos ötletek, energiahatékonyságot növelő döntések ugyanis egyszerre jelentenek költségcsökkentést a döntéshozónak, és megkönnyebbülést a bolygónknak.
Már ha megkönnyebbülést jelent a terhek növekedésének kisebb mértékű gyorsulása, persze.
Izgalmas például, ahogyan az alapvető igazságnak hitt tételeket megdöntik a mélyreható vizsgálatok. Közismert például, hogy a géptermekben a páratartalom szabályzása is kiemelkedően fontos, hiszen míg a túl magas páratartalom kondenzációhoz, a túl alacsony statikus elektromosság megjelenéséhez vezethet, így károsíthatja a berendezéseket.
Nemrég kiderült, hogy ez utóbbi szempont kicsit túl lett lihegve. Az ASHRAE, az 1894-ben alapított, fenntartható és energiahatékony megoldásokat kutató szervezet megvizsgálta a kérdést, és arra jutott, hogy 8% és 20-25%-os páratartalom között a statikus elektromosságban minimális a különbség. Több különféle padlólappal és burkolattal is elvégezték a kísérletet, ami alapján azt lehet mondani: ez nem akkora probléma, mint korábban hitték.
A másik mítoszdöntést a Google oldalán is olvashatjuk. Ők azt állítják, csak egy mese, hogy a berendezések megfelelő működésének alapfeltétele: hűvös legyen a szerverterem. Náluk a 26-27 Celsius fok simán belefér, és arra buzdítják az alkalmazottakat, hogy viseljenek rövidnadrágot. És persze képesek felhasználni az épületen kívüli, külső hideg levegőt is a belső hőmérséklet csökkentésére: amennyiben egy adatközpont el tudja kerülni az áramigényes elveken működő hűtést, a legnagyobb lehetőséget aknázza ki energia- és költségmegtakarításban.
A Microsoft ötlete is szakít a szokványos szemlélettel: az Open Compute szervezethez egy olyan gép ötletét nyújtották be korábban, ami a szerver házán belül építene ki lehetőséget lítium-ion akkumulátorok elhelyezésére, így az energiaátvitelből származó hátrányokat csökkentené, az adatközpontok alapterületének 25 százalékát megspórolhatná – ezáltal a teljesítménysűrűséget növelné -, miközben ötödére csökkentené az UPS rendszer összes költségét (TCO, total cost of ownership).
A Facebook a külső hőmérséklet felhasználásban hisz: Svédországban nyitottak meg egy 27 ezer négyzetméteres adatközpontot, ahol a tetőn elhelyezett ventilátorok, és az épületet körbegyűrűző csövek segítségével a kinti fagyos levegőt felhasználva hűtik a termeket. Korábban már írtunk egy külön posztot a Facebook különleges adatközpontjairól, amibe hatalmas Blu-Ray tornyokat is terveztek, hogy “hidegen”, tehát nagyobb hő termelése nélkül tárolhassák azokat az adatokat, amikre ritkán van csak szükség. Ez a Facebook-on található médiafájlok 92 százalékára igaz egyébként. Szekrényenként 430 terabájt adatot képesek így tárolni, és igény esetén továbbítani.
De voltaképp mekkora hatással van mindez a Föld felmelegedésére? Tényleg annyit számítanak ezek a lépések, vagy csak cseppek a tengerben?
Az adatközpontok egy tavalyi becslés szerint a globális üvegházhatás 2 százalékáért felelősek. Ami jelentősnek számít. A Google karbonlábnyoma (saját CO2 kibocsátásának mutatója) 1,7 millió tonna volt 2013-ban, és legyünk benne biztosak: a fenti trükkökkel sem voltak képesek felvenni a versenyt a felhasználók számának növekedésével, és az egyre inkább online élő júzerek szokásaival. A kibocsátott CO2 annak ellenére nő, hogy egyre hatékonyabbak a fenti folyamatok.
Mert voltaképp ezt az 1,7 millió tonnát mi termeltük ki. 0,2 grammot, minden egyes lefutott keresés után. Egy Youtube videó megtekintése: 1 gramm CO2. A Gmail használata egy évig: 1,2 kilogramm felhasználónként.
A Facebook állítása szerint egy-egy felhasználója átlagosan 269 gramm CO2-t termel évente, ami megegyezik egy csésze kávé elkészítésének “gáztermelésével”.
A megoldás továbbra is a megújuló energiák használata. A szervertermek egyre nagyobb igénybevétele, az ezek Földet felmelegítő hatását csak enyhén csökkenteni képes fenti megoldások után az egyetlen jelentős lépés, ha kihagyjuk a folyamatból a hagyományos energia-előállítás környezetszennyező hatásait. Az adatközpontok tehát hiába képviselik csupán a torta 2 százalékát, nekik áll csak érdekükben és lehetőségükben, hogy gyorsan változtassanak, és a többiek már őket kövessék.
A Rackforestnél mindent megteszünk azért, hogy a kívánt teljesítményhez képest a legmagasabb energiahatékonyságú, alacsony fogyasztású szervereket használjuk. A legújabb technológiákat és kutatásokat alkalmazzuk a most épülő termünk hűtésére és erőforrás-ellátására.
