Van egy izgalmas kontraszt a szervertermek világában. Egy ellentétpár, amit láthatóan nem lehet kibékíteni egymással.
Egyrészt ugye folyton új szerverfarmok épülnek, hatalmas, gigászi monstrumok, nap-, szélenergiával működő telepek, a legmodernebb technológiákat felsorakoztatva. A szerverszobák energiamenedzsmentjét irányító mesterséges intelligenciákról, tanítható és önmagukat fejlesztő rendszerekről álmodozunk, és meg is valósítjuk. Megújuló energiaforrások, egy tizedesjegy módosításával dollármilliókat spóroló rendszerek azok, amikről most beszélünk, meg arról, hogy a Quanta leszedte a szervereiről a műanyag logóit, amivel gépenként 25 Wattot, a Facebook esetében pedig éves szinten egy talicskányi pénzt takarítottak meg. Ilyen apróságokon múlik.
A széles körben elterjedt gyakorlat, a világ szervertermeinek túlnyomó része azonban nem ilyen problémákkal küzd. Nem a tökéletesség újradefiniálása, finomítása itt a cél, hanem a túlélés: elemi hibák rontják a hatékonyságot, akár csak ha a hűtésről beszélünk. Sokszor csak lustaság vagy a rosszul felfogott érdekek miatt szökik az energia, ezzel együtt pedig a pénz.
A Data Center Knowledge oldalán találtunk rá egy listára a “tíz leggyakoribb hiba, amit a szerverterem hűtésénél elkövetnek” témában. Szomorúan nyugtáztuk, hogy a hibák még mindig ismerősek, és továbbra is olyan elemi problémákkal találkozhatunk a szervertermek hűtése kapcsán, amiken, azt hittük, túl leszünk 2014-re.
Vegyük végig a tíz leggyakoribb problémát, ami miatt kihívják a hűtőgépek és -rendszerek szervizeseit a lap szerint:
1. Fantomszivárgás
A hűtött levegő a csatlakozásoknál szivároghat a környező térbe az álpadló alatt. Elég gyakori probléma, nemcsak nyomáscsökkenést okoz, de meleg, poros vagy nedves levegő beáramlását is lehetővé teszi a rendszerbe. A megoldás természetesen a tömítés, és a rendszer teljes átvizsgálása az álpadló alatt.
2. Túl sok perforált padlólap
A melegfolyosón nincs szükség a perforált lapokra, mert azok csak a hűtési hatékonyságot csökkentik. De az is előfordul, hogy túl sok perforált lap van a rackszekrények első oldalán. Gyanakodhatunk, ha a szekrények felső részén már túl meleg a levegő.
3. Lezáratlan álpadlónyílások
Az adatközpontok üzemeltetői általában elkezdik lezárni a kábelátvezetéseket és egyéb nyílásokat az álpadlón, viszont nagyon kevés esetben fejezik be tisztességesen a munkát. Itt szintén olyan helyekre jut el a hűtött levegő, ahol semmi szükség rá.
4. Rack lezárások
Teljesen érthető, hogy miért kell lezárni a szabadon maradt helyeket a szekrényben. A vaklapok megakadályozzák, hogy a hátul kiáramló meleg levegő keveredjen az elöl befújt hideggel. Mégis sok esetben elmaradnak a lezárások, és a hűtőgépek nem bírják szuflával.
5. Rosszul kalibrált hőmérséklet- és páraérzékelők
A legmodernebb adatközpont-energiamenedzsment rendszerek kiépítései is úgy kezdődnek, hogy szerezz megbízható adatokat a szenzorokról, különben téves információkkal dolgozol, és az egész semmit nem ér. Kalibrálatlan, és túl régen kalibrált érzékelők egyaránt előfordulnak szervertermekben, amik szintén teljes káoszt okozhatnak.
6. CRAC-ek egymás ellen
Előfordul, hogy a rosszul megválasztott kontrollpontok miatt a rendszer önmaga ellen fordul: az egyik CRAC (Computer Room Air Conditioning) modul párásítja, a másik párátlanítja ugyanazt a levegőt, így valójában egymás ellen dolgoznak a rendszerek.
7. Nem mindig a kapacitás a gond
Amikor a befújt levegő hőmérséklete túl magas, az operátorok sok esetben a kapacitást növelik, vagyis például bekapcsolnak egy új hűtőgépet. De ez nem mindig megoldás, ugyanis a rendszer elcsúszását okozhatja az is, hogy a a berendezések a rossz hatásfok miatt alacsony hatékonysági sávban dolgoznak, a redundáns egységeket pedig nem lehet lekapcsolni biztonságosan. A megoldás pedig kevesebb CRAC lenne, nagyobb terheléssel.
8. Túl sok üres tálca
Ez is nyilvánvalónak tűnik, de állítólag sokszor el kell magyarázni az operátoroknak. Rossz hatásfokú lesz a hűtésünk, az egyensúly felborul, amennyiben nincs elég egység egy szekrényben.
9. Átgondolatlan kiépítés
Az ideális eset, amikor a rackszekrények hosszú folyosókat alkothatnak, a hidegfolyosó az egymással szembe fordított egységek között helyezkedik el, a melegfolyosóról pedig nincs esély arra, hogy a felmelegített levegő keveredjen a befújási oldallal. Ennek ellenére előfordulnak gyengén, szigetszerűen kialakított szervercsomók, ahol a meleg és a hideg levegő szabadon keveredhet, rontva a hatásfokot.
10. Nem adják meg a hűtésmenedzsment rendszereknek az azt megillető figyelmet
A fenti hibák feletti elnézés, a vágy az üzemeltetési költségek látszólagos leszorítására, és az önmagukban jelentéktelennek tűnő problémák sokasága odáig vezethet, hogy sokkal korábban kell beruházni: bővíteni vagy új szerverszobát építeni.
Forrás:
www.datacenterknowledge.com
www.google.com
www.rackforest.hu/blog/mesterseges-intelligencia-az-uj-orulet-szerverkozpontokban
www.rackforest.hu/blog/melyik-vallalatvezetotol-vasarolnal-szervert
