Még sohasem volt olyan elnökválasztás, aminél ennyire előtérbe került az informatika. A küzdelem szinte minden mozzanatában tartalmazott valamilyen digitális utalást, olyannyira, hogy ha az elmúlt hónapokban a “server” szóra kerestünk a Google hírek között, az első találatok között is a választásokról olvashattunk. Pedig talán nincs két ilyen egymástól távol eső világ, mint az Ovális Iroda és a szervertermek.
Nézzük csak:
Lássuk, hogy miért a szervertermekben dőlt el idén az Ovális Iroda sorsa.
Hillary Clinton és az email-szerverek
Sokat hallottunk Clinton email-botrányáról. A politikus ugyanis magán email-címmel vitatott meg nemzetbiztonsági fontosságú témákat, ezek a levelek aztán el is tűntek. Ilyen kaliberű politikusnak tudnia kellene, hogy ennyi erővel a Twitteren is megbeszélhette volna ezeket a témákat az illetékesekkel, a DM használata nélkül. Nemzetbiztonsági ügyeket csak olyan, titkosított és védett csatornán szabad megtárgyalni, ami a lehető legmagasabb szintű biztonságot nyújtja.
Donald Trump és az email-szerverek
Trumpot sem kellett félteni. Miután kritizálta Clinton a nem megfelelő biztonsági intézkedések miatt, kiderült, hogy a leendő elnök vállalati levelezését egy Windows 2003-at futtató szerver intézte. A Microsoft nem támogatja már ezt az operációs rendszert, vagyis nem küld biztonsági javításokat rá. Az ilyen rendszereken idővel egyre több rést fedeznek fel, mára gyakorlatilag ementáli sajtra hasonlít az általa nyújtott védőháló. Ha Clintont lehallgatták külföldi hírszerzők, akkor Trumpot is le tudták.
WikiLeaks
A fentiekből következett, hogy a WikiLeaks nyilvánosságra hozta Clinton több tízezer emailjét, amit bárki elolvashatott. Ez volt a végső bizonyíték arra, mennyire veszélyes, ha nem veszik komolyan a szerver biztonságot.
Orosz befolyás
Már a WikiLeaks szivárogtatás mögött is orosz befolyást sejtettek, de nem ez volt az egyetlen eset, amikor Putyin neve került előtérbe hackertámadások kapcsán. Az biztos, hogy Oroszország mindenki másnál jobban érti, mit jelent a kiberháború: törésekkel információkat szerezhetnek, a közösségi oldalakon pedig véleményt formálnak a tömegesen a netre küldött propaganda-hadsereggel. Az átlagember, aki elvész az információk és dezinformációk tengerében, végül választ egy általa kényelmesnek gondolt álláspontot. Hogy ez igaz, vagy sem, az mellékes számára.
A hírek és a Facebook
A fenti folyamatot egy kaliforniai cég támogatja a leginkább, saját szerver-seregével. A Facebook, ami magát tech- és nem médiacégnek definiálja, mára a legkomolyabb forrása a hírek terjedésének. Azzal azonban, hogy egyenrangúként mutatja egy Pulitzer-díjas újságíró tényfeltáró riportját és egy totális kamuoldal szemenszedett hazugságát, sokat tett azért, hogy mára a kampány ilyen mederben folyjon. Korábban a híreket többnyire interneten érték el az emberek. Mára ez nemcsak egy felület, hanem egy lehetőség a hazugságok igazsággá változtatásában a választók fejében, legalábbis átmenetileg. És sokszor ezt már nem is a politikai felek kezdeményezik: kamuoldalakkal és hazugságok terjesztésével egész egyszerűen a bevétel miatt foglalkoznak egyesek. Szenzáció – lájk – pénz.
Trump és az orosz bank
Újabb botrányszagra gyűltek, amikor kiderült, hogy a Trump Organizationnek vagy egy dedikált szervere, amivel az orosz Alfa Bankkal tartja a kapcsolatot. Trumpék tagadták, hogy ez egy titkos szerver lenne, ráadásul nem is üzemel 2010 óta – állították. Az eset mégis jól mutatja, hogy a szerverekre kihegyezett kampányban már elég volt rámutatni egy sarokban álló számítógépre, a közvélemény máris felhorkant a hidegháborús hangulatban.
Virginia down
A végére már egy olyan egyszerű esemény, mint a túlterhelés miatti szerverleállás is felborzolta a kedélyeket. Amikor Virginia választási szervere leállt, mindenki Trump felé fordította a tekintetét, aki már jóelőre bejelentette, hogy választási csalástól tart. Ez az esemény lehetőséget adott volna neki arra, hogy tiltakozzon, és a választóiban felháborodást kelthessen – ha veszít. Végül nyert, így nem lett ügy belőle.
A kanadai emigráns oldal
A választások utáni zavarban aztán még egy szerverleállást rögzítettek: a Kanadába költözőknek első lépésként elérhető weboldal állt le. Nem tudni, mi volt a leállás oka, az biztos, hogy a Google Trend tanúsága szerint aznap este a “Canada immigration” keresőszóra rengetegen kerestek. Hogy még a szerverleállás előtt, vagy már utána, nem tudni pontosan.
