Megvan az a jelenet, amikor a hacker fog egy laptopot, kinyitja, és két perc alatt iszonyatosan fontos szerverek leállását okozza? (Hogy aztán Tom Cruise vagy más akcióhős belógjon valami terembe, és ellopja a rejtett adatokat meg ilyesmi?)
És az megvan, amikor ugyanez a hacker odamegy egy laptoppal egy épülethez, kattint kettőt, és az épület hamarosan egy káosz fészke lesz? Robbanások, üvöltés, tűz, és így tovább.
Mostanában egyre több sci-fi kel életre. Önjáró autók, marsi kolóniák előkészületei, fejlődő idiokráciák. És most ez is.
Először azt a hírt olvastam, hogy egy új támadást találtak, aminek segítségével a hacker egyetlen olcsó laptoppal képes nagy szervereket leállítani. A támadás bizonyos tűzfalak megléte esetén hajtható végre, de mindössze egy 15 megabites kapcsolat elég ahhoz, hogy előálljon az offline. Csak hogy érezzük a különbséget: nemrég 1 terabites másodpercenkénti bombázás kellett ahhoz, hogy a Dyn name szerverét vagy a francia webhosztingot kínáló OVH-t kicsinálják.
A BlackNurse-nek elnevezett támadás megmutatja, hogy még mindig lehet nagyon kis erőforrással nagyon nagy kárt okozni, olyan helyeken is, amiket legutoljára támadnál meg.
2016-ban ez igenis fontos hír. Mert úgy tűnik, még mindig nem oldottunk meg egy problémát, amit feltétlenül meg kellene oldani az intenetes fejlődésünk következő állomása előtt. Az Internet Of Things kibontakozása előtt.
Az internetes támadások ugyanis jelenleg kevésbé veszélyesek, mint mondjuk tíz év múlva lesznek. Míg most sok esetben csak kellemetlenséget okoznak a legtöbb helyen a leállások, hamarosan a való világban is látható, érezhető hatásai lesznek ezeknek. Valóban élet-halál kérdés lesz, hogy egy adott rendszer fusson, működjön. Az IoT világában ugyanis MINDEN rendelkezik egy IP-címmel, és minden kommunikál mindennel. Gépek, kütyük, autók, repülők, termosztátok, kenyérpirítók, tűzjelzők, kórházi életmentő készülékek. És mindenre lehet hatni távolról is.
A legnagyobb probléma, hogy úgy megyünk neki ennek a korszaknak, hogy a gyártóknak semmiféle valódi biztonsági követelménynek nem kell megfelelni. Elárasztják majd a piacot az olcsó megoldások, amiket beépítve az otthonunkba, vagy a közintézményekbe máris egy potenciális zombihálózatot vagy egy robbanásra kész digitális veszélyforrást telepítünk.
Persze nem mondható, hogy a világ vezető politikusai nem foglalkoznak az internetes veszélyekkel. Bizalmas emailek feltörése, választás befolyásolása és trollkommentelő hadsereg fizetése foglalja ma le őket ahelyett, hogy a közben egyre fontosabb valódi problémákra koncentrálnánk. Mert az internet hamarosan minden korábbinál instabilabb, és ezzel egy időben minden korábbinál veszélyesebb lesz a való világra nézve.
