Internet műholdakról: szélessáv mindenhol vs. éjszakai égbolt

Nem először a történelemben, de ismét felkapott téma lett a műholdas internet lehetősége. A Microsoft volt az első nagyvállalat, aki azt ígérte, elhozza a szélessávot a világ legeldugottabb pontjaiba is, hogy aztán 2003-ban, 9 milliárd mínusszal megszüntessék a projektet. Most a SpaceX állít hatalmasat: az optikai kapcsolatnál gyorsabb vezeték nélküli internetet ígér, a világ minden pontjába. Beleölnek ők is szívesen 10 milliárd dollárt, mert akár 50 jön vissza egy év alatt. Felfújt lufi, vagy valódi kihívók jönnek a netszolgáltatók számára?

Valaki megkérdezte, mit szólunk ahhoz, hogy a Facebook, az Amazon, a OneWeb és a SpaceX egyszerre akarnak elsők lenni abban, hogy szélessávú, komolyan vehető internetszolgáltatást nyújtsanak a világ minden pontján. Vagy legalábbis, nagyjából mindenhol.

Nagyszerű – válaszoltuk. Több felhasználó, több netezés, több szerver és nagyobb sávszélesség a Rackforestnél!

A legkomolyabb terveket a SpaceX dédelgeti a Starlink projekttel. Nem csak a nyers számok miatt, de azért úgy is: miközben az Amazon 3200, a SpaceX 12 ezer műholdat tervez felküldeni, igaz, a rendszer már 1000 műholdtól is fenntartható lesz – állította Elon Musk, a cég vezetője. Viszont ígérnek mást is: a mai optikai kábeleknél nagyobb sebességet, a világ két pontja között.

Nyilván különös ezt hallani. Miközben például a mi összes szervertermünk szigorúan optikával lett rákötve a BIX-re, a SpaceX vezetője azt állítja, a műholdas netjük gyorsabb lesz ennél. Jó, persze, az egyik szervertermünk konkrétan egy épületben van velük, így badarság lenne azt állítani, hogy ezt műholddal gyorsabban megoldhatjuk. Az állítás inkább a Föld két végén, de legalábbis kellő távolságban elhelyezett pont közötti sebességre vonatkozik.

 

De mégis hogyan?

A vákuumban gyorsabban terjed a fény, mint bármely optikai kábelben, ezért két műholdat például semmiképp sem vezetékelnénk össze mi sem. Nem is lenne túl elegáns, ugye. Csakhogy a jelnek a levegőben is kell haladnia: a rádiójelnek például 120 milliszekundum kell ahhoz, hogy egy geostacionárius pályán lévő műholdhoz felérjen, 120 vissza. Összesen nagyjából 550 milliszekundum kell, hogy a jel megtegye az utat oda-vissza. Egy 10 gigabites kapcsolatot is létrehozhatunk akár így, fél másodperces késleltetéssel. Mintha Dwayne Johnson az összes lábedzését kihagyta volna.

GOES

Forrás: NASA’s Scientific Visualization Studio
https://svs.gsfc.nasa.gov/4618

A SpaceX első 1600 műholdja azonban ennél sokkal alacsonyabban keringene: a fent említett geostacionárius pálya legfeljebb 35 ezer kilométere helyett mindössze 550 kilométer magasan, tehát a késleltetés is jóval kisebb lenne. Csak később lőnének fel 1100 és 1300 kilométer közé további csaknem háromezer műholdat, majd további 7500-at, mindössze 338 kilométer magasságba. Sok pont, sok lehetséges útvonal (egy műhold mindig négy másikkal lesz közvetlen, lézeres kapcsolatban), sok lehetőség a csomagvesztés elkerülésére, tehát kisebb valós késleltetés. És, állításuk szerint, végeredményben egy a földihez képest kevésbé lagos rendszer.

Ezek az állítások nagyon merészek. Nem csak a fent említett számítás miatt, ami a jelenlegi műholdas rendszerek órási késleltetése ellenére egy az optikánál gyorsabb megoldást ígérnek, hanem mert maga az átviteli sebesség is korlátozott. A Facebook az Athena projekttel például a milliméter-frekvencián tolná át a jeleket, vagyis 30 és 300 gigahertz között, ami a jelenlegi 5G-s kommunikáció csúcsa lesz. Csakhogy, míg idelenn egy sima csukott ajtó is megszakíthatja a kommunikációt, az űrből érkező jeleket a vízpára vagy más légszennyezés is képes elnyelni. Éppen ezért inkább a 18.3–30 GHz-es tartományban szokás sugározni, kisebbsávszélességgel.

 

Hogy mégis miért éri meg ezt erőltetni, dacára a technológiai kihívásoknak? Valóban az optika kiváltása a cél? Dehogy. A cél 4,3 milliárd ember bevonása a napi szintű internetezésbe.

Több mint az emberiség fele nem rendelkezik rendszeres internetkapcsolattal. Az ő digitalizálódásuk a cél, és épp ezért keríti be őket a Facebook, az Amazon, a Google. Akiket meg a SpaceX próbál beelőzni, annak ellenére, hogy itt semmilyen bújtatott termékeladás, internet.org-szerű adatgyűjtés és marketing nincs, és mégis azt állítják, hogy 10 milliárdos beruházásból évi 30-50 milliárd dollárt vesznek majd ki. Ha nem lett volna elég a SpaceX nehezen hihető számainak eddigi sokasága, tessék, itt van még egy. Megéri, csak úgy.

 

Ha hiszünk a SpaceX ígéreteinek, akkor azt gondoljuk, a most sci-finek tűnő lehetőségek egy karnyújtásnyira vannak. Ha a versenytársakat nézzük, az egész műhold-hálózat egy nagy, drága és verejtékkel teli kihívásnak tetszik. De az biztos, hogy azt a 4 milliárd embert elérik hamarosan, akármilyen limitált lehetőségekkel.

 

És mi ennek csak örülhetünk, és örülünk is. Arra meg, hogy az éjszakai égbolton több lesz-e a műhold, mint a csillag, nem tudunk okosat mondani. Lehet, hogy így lesz meg a SpaceX-nek az évi 30 milliárd dollár: néhány ezer dollárért megmutatja a tiszta éjszakai égboltot egy félnapos űrséta keretein belül bárkinek, akit még érdekel, milyen is volt az. Vagy kisorsolják az előfizetők között.

 

RackForest szolgáltatások:

Tárhely bérlés

VPS bérlés

Dedikált szerverbérlés

Szerver hoszting

 

Aktuális akcióink a készlet erejéig!

 

További cikkek:

Hogyan tudjuk kiválasztani, milyen hoszting megoldásra van szükségünk?

MELYIK TÁRHELY CSOMAGOT VÁLASSZAM?

Mi alapján válasszak SSD-t a szerverembe?

Mi az az Imunify360?

Miért vezetjük be a kétfaktoros hitelesítést, és miért lesz jó ez az ügyfeleknek?

Jönnek a 10 nm-es Intel CPU-k,  de 3-4 évet kell várni a 7 nm-esekre

 

Intel vs. AMD: Lássuk, mivel jött ki 2019-re az Intel

 

 

Mondja el a véleményét

Imunify360szerverterem