A jövő a felhőben is használható IT infrastruktúra felé tart, ami akár rendszergazda nélkül is jól üzemeltethető, magas rendelkezésre állást nyújt és rugalmasan skálázható – ezt adhatja meg a Kubernetes a cégeknek
A Kubernetes több, mint öt éve robbant be a széleskörű szakmai köztudatba, de a legtöbb üzleti vezető alapvetően még mindig keveset tud róla. Pedig felhasználásának sokszínű és skálázható módja napjaink gazdasági helyzetében rendkívül vonzóvá teheti a kis- és középvállalkozások számára is ezt a technológiát. Mutatjuk, miért!
Napjaink informatikai megoldásait tekintve a piac megérett a Kubernetesre és örömmel látjuk, hogy egyre több vállalkozás használja ki a technológia által kínált rugalmas lehetőségeket. A technológia piaca hatalmas növekedés előtt áll Magyarországon is, mégis viszonylag kevés magyar nyelvű forrás áll rendelkezésre erről a területről – ezért is indítottuk el cikksorozatunkat, melynek első részében a Kubernetes alapjait mutatjuk be.
Kezdjük a legelején! Mi is az a Kubernetes?
A Kubernetes – melyre gyakran hivatkoznak k8-ként is – egy olyan konténer alapú alkalmazáskezelő szoftver, amellyel automatizálható az alkalmazások telepítése, skálázása és menedzselése. A konténerizációnak köszönhetően a Kubernetes lehetővé teszi a fejlesztőknek, hogy kódokkal írják le az rendszerek felépítéséhez kellő infrastrukturális háttért is. Ez a lehetőség lényegesen leegyszerűsíti a fejlesztést, időt és erőforrást spórol mind a fejlesztők, mind a rendszergazdák számára. Emellett számos konténeres megoldást használó infrastruktúrát támogat, többek között a Dockert is.
Kis léptékű projektként indult, de egy globálisan elterjedt technológiává nőtte ki magát
Bár a Kubernetes megszületését 2014-re tehetjük, története egészen 2003-ra nyúlik vissza. Ebben az évben vezette be a Google a Borg rendszert, amely több százezer feladatot futtatott, sok ezer különböző alkalmazásból. Ez a fejlesztés kezdetben kis léptékű munkának indult, időközben azonban egy hosszú és összetett projektté nőtte ki magát, ami 2014-ben a Borg új, nyílt forráskódú verziójának megszületését eredményezte, amit Kubernetes néven mutattak be.
2015-ben megjelent a Kubernetes v1.0. A kiadással egy időben a Google a Linux Foundation-nel együttműködve létrehozta a Kubernetes gondozásáért felelős Cloud Native Computing Foundation-t, röviden CNCF-t. A Kubernetes ökoszisztémája még ebben az évben rendkívül dinamikus növekedést mutatott, miután a technológiához olyan nagy cégek csatlakoztak, mint a Deis, az OpenShift, a Huawei és a Gondor. 2016-ra a Kubernetes bekerült a széleskörű köztudatba is és Észak-Amerika után Európában is elterjedt. Ma már kijelenthető, hogy a Kubernetes egy olyan globális népszerűségnek örvendő technológia, melynek létjogosultsága a digitalizáció és a felhőrendszerek rohamos elterjedésének idején még inkább beigazolódni látszik.
A Kubernetes az infrastruktúrák felhőben történő futtatásának szabványává vált
A Kubernetes technológia, mint konténer-orkesztrációs felhőplatform, mára gyakorlatilag a mikroszolgáltatási infrastruktúrák felhőben történő futtatásának szabványává vált. És bár mára számos konkurens technológia is megjelent a piacon, a legnagyobb felhőszolgáltatók (pl.: MS Azure, Google Cloud) most is felügyelt Kubernetes-funkciókat kínálnak az elosztott infrastruktúrák alapjaként.
A magas rendelkezésreállás és skálázhatóság rengeteg vállalkozás számára vonzóvá teszi a technológiát
A Kubernetes egyik hatalmas előnye, hogy gyakorlatilag bármelyik cloud szolgáltatónál vásárolt környezet esetén egy felhőbe kirakott kódoddal leírhatóvá válik a teljes infrastruktúra, ami a hagyományos értelemben vett telepítés és üzemeltetés nélkül skálázható és menedzselhető. Lássunk néhány konkrét előnyt, amivel a technológia segítheti a vállalkozások fenntartható informatikai fejlődését!
A Kubernetes számos előnye közül a vállalatok szempontjából elsősorban a magas rendelkezésreállást és rugalmas skálázhatóságot érdemes kiemelni. Egy self hosted Kubernetes rendszer kiépítése olyan vállalkozások számára ideális, akiknek a terhelés elosztására, illetve az erőforrások menedzselhetőségére van szükségük. Erre tipikus példa, ha olyan jellegű terhelés áll fenn, ami nem állandó. Ilyen szituáció a cég életében előfordulhat például nagyszámú, sok partnernek szóló számlák kiállításánál. Ilyenkor a különböző környezetek esetén azok külön skálázhatókká válnak attól függően, milyen mértékben van rájuk szükség, miközben maga a tényleges infrastruktúra ugyanaz marad.
A modern fejlesztői gondolkodás elengedhetetlen a technológia kezeléséhez
Persze ahhoz, hogy egy cég fejlesztői csapata megértse és kezelni tudja a Kubernetest, speciális látásmódot kell elsajátítania. A felhőműveletek és az infrastruktúra tervezése önmagában is egy összetett téma, és bár a Kubernetes tanulási görbéje rendkívül gyors és rugalmas, használata kezdetben kissé bonyolult. A rendszer nem is leplezi összetettségét, mivel csupán egy egységes vezérlősíkot ad az összes mobil alkatrész kezeléséhez, amelyekkel a fejlesztőknek dolgozniuk kell a felhőben.
A jelenleg fennálló rohamos informatikai fejlődésben mi is izgatottan figyeljük, merre tart a Kubernetes. Habár egyre többen köteleződnek el a „szerver nélküli” technológiákkal kapcsolatban, a Kubernetes pont az ellenkező irányba halad, és mégis nagy növekedés előtt áll. A technológiának mindenképpen megvan a helye napjaink legjobb informatikai megoldásai között, ha a gyakorlati alkalmazhatóságát nézzük. Azoknak, akik most kezdenek el fejlesztéssel foglalkozni, mindenképpen fontos elsajátítaniuk a Kubernetes-hez szükséges modern gondolkodást, hiszen egyre szélesebb körökben használják és jelenlegi meglátásunk szerint bőven van még benne növekedési lehetőség.
Hamarosan, egy következő cikkben folytatjuk témánkat!
